Mesterséges intelligencia

Bevezetés

Bejegyzésemben rövid áttekintést kívánok adni a mesterséges intelligencia (artificial intelligence) jelentéséről, történetéről, a terjedelem miatt a teljesség igénye nélkül kiragadott részleteket jelenlegi használatáról a vállalkozások körében és európai jogi vonatkozásáról, amely érdekes lehet a hazai kis- és középvállalkozások döntéshozói, de bármilyen területen tevékenykedő érdeklődők számára is, akik nyitottak a technika vívmányai iránt. Az információk forrásánál egyebek mellett nagyban támaszkodtam az Európai Digitális Könyvtár, azaz az Europeana gyűjteményére.

1. ábra – Europeana

Az Europeama egy online platform, amely összegyűjti az Európai Unió kulturális örökségének digitális anyagait, és lehetővé teszi azok elérését a nagyközönség számára, így több, mint 50 millió különböző típusú dokumentumhoz biztosítva hozzáférést az Európai Unió különböző, köztük magyar digitális nyilvántartásaiból. A dokumentomokat túlnyomó többségében aggregátor szervezetektől veszi át, amelyek gyűjtik az adatokat és feltöltik azokat az Europeana platformra. Az Europeana részletesen rögzített metaadatokkal együtt veszi át a dokumentumokat, így nem csak maguk a tartalmak, de szerzőjükre, keletkezésükre, paramétereikre vonatkozó adatok is közvetlenül elérhetők, kereshetők a felületen. A 2010-ben bevezetett Europeana adatmodell (EDM) biztosítja, hogy hatékonyabb metaadat struktúrájának köszönhetően relevánsabb információ legyen megadható, így azok könnyen áttekinthetőek és kereshetőek legyenek az Europeana platformon.

Mi a mesterséges intelligencia?

 „A mesterséges intelligencia kutatá­sok célja olyan feladatok számító­gépes megoldása, amelyeket nem tu­dunk képlettel megoldani.” (Pásztor, 2006)

Mesterséges intelligencia kutatásnak nevezhető – a legegyszerűbb megközelítés szerint – mindaz, ami a számítógépet képessé teszi arra, amit eddig csak az ember tudott (pl. kép-, hangfelismerés, sakkjáték, elemzés stb.). Ebből adódóan a mesterséges intelligencia kutatásnak számtalan területe létezik.

A számítógép megjelenése óta a kutatókat fokozott módon foglalkoztatta az emberi érzékelés, agytevékenység, gondolkodás és logika leképezése, azaz az általános érvényű problémamegoldás gondolata. Néhány eufórikus és szkeptikus fázis után mára letisztulni és kikristályosodni látszik egy újszerű világkép (a mesterséges intelligencia, artificial intelligence), melynek lényege a klasszikus statisztikai-matematika önkorlátozó jellegének feloldása révén olyan új ismeretszerzési és ismeretábrázolási formák kidolgozása, melyek segítségével régóta ismert feladatok új megvilágításba kerülhetnek.

E dinamikusan fejlődő új terület célja, hogy alkalmassá tegye a számítógépet az emberi intelligenciával megoldható feladatok ellátására. A mesterséges intelligencia – az informatikához hasonlóan – egyrészt tudomány, másrészt technológia. Ha a megismerés újfajta szemléletének tekintjük, a természettudományok közé sorolható, de tekinthetjük műszaki tudománynak is, amelynek feladata egy adott működés minél jobb minőségű létrehozása. (Tószegi, 1994)

A mesterséges intelligencia megfogalmazását különböző mélységű és megközelítési formában lehet megtalálni, az alábbi videóban egy lengyel AI-szakértő – Aleksandra Przegalinska – magyarázza el a mesterséges intelligencia fő koncepcióját, valamint néhány etikai megfontolást (Artificial Intelligence – Explainer in 3 levels of complexity, 2021):

2. ábra – Mi a mesterséges intelligencia?

A mesterséges intelligencia története

„Az elektronikus számítógépet megalkotói már eleve arra szánták, hogy olyan műveleteket végezzen el, amelyeket az ember a fejével végez, ám életének első 20-25 évében csak arra volt képes, hogy a rutinszerű, könnyen algoritmizálható feladatokat végrehajtsa.” (Fülöp, 1996)

A mesterséges intelligencia fogalma nem új keletű. Az emberiséget már régóta foglalkoztatja az önvezető autó, az emberekkel kapcsolatba lépő robotok gondolata. A XVIII. században Kempelen Farkas pozsonyi feltaláló álsakkozógépet készített, amely a legjobb sakkozókat is képes volt megverni. A „Török” nevet viselő gépről ugyan később kiderült, hogy valójában egy ember rejtőzött benne, nem mesterséges intelligencia vezérelte, de jól szemlélteti, milyen régi vágya az embernek, hogy intelligens gépeket gyártson.

A modern mesterséges intelligencia története 1936-ban kezdődött, amikor Alan Turing megírta az egyetemes gép elméletét. 1997-ig kellett várni azonban, hogy a mesterséges intelligencia belépjen a köztudatba. Ez a pillanat akkor jött el, amikor a Deep Blue nevű számítógép legyőzte egy sakkjátszmában Garri Kaszparov sakkvilágbajnokot. Ezúttal nem önműködő gépnek álcázott ember, hanem valóban egy gép nyert az emberrel szemben. (Amit fontos tudni a mesterséges intelligenciáról, 2021)

A legjobb szakemberek már kezdettől fogva arra törekedtek, hogy komolyabb munkára fogják a “buta óriást”. Warren Weaver 1946-ban felvetette a lehetőségét annak, hogy a számítógépet fordításra használják. Ő és Donald Booth olyan módszerre gondolt, mint amilyennel a titkosírásokat fejtik meg. A betűk és szavak gyakorisága alapján, tehát pusztán formális alapon akarták megoldani a feladatot. Shannon pedig 1949-ben javasolt egy módszert sakkozó program kidolgozására.

A mesterséges intelligencia kutatása önálló diszciplínaként 1956-ban jelentkezett, akkor tartották Dartmouthban az első konferenciát. Megindultak az első intenzív kutatások a kognitív magatartásformák számítógépes “tározására”, és sikerült is valamelyes – a befektetett munkához képest igen csekély – eredményeket elérni. (Az első sakkozóprogram 1957-ben látott napvilágot, s fordítóprogramokat is dolgoztak ki, kis túlzással szólva Karinthy Herz-szalámijának szintjén.) 1958-ban a Nobel-díjas Herbert Simon azt jósolta, hogy hat éven belül számítógép lesz a sakkvilágbajnok, és tíz éven belül megjelennek a kiváló fordítóprogramok.

A hatvanas évekre az érdeklődés ezek iránt a problémák iránt alaposan megcsappant. Kiderült ugyanis, hogy a számítógépből nehéz zseniális sakkozót “nevelni”, de a leghétköznapibb helyzetek megoldására még nehezebb “megtanítani”.

Csak mintegy tíz év múlva indultak meg újra, a határtudományokban – lélektanban, nyelvészetben, neurobiológiában – elért eredményekre támaszkodva, most már egyre nagyobb intenzitással a kutatások azokon a területeken, amelyeket a mesterséges intelligencia fogalomkörébe sorolunk. Különösen a kognitív pszichológiában elért eredmények vitték előre a mesterséges intelligencia-kutatást, a mesterséges intelligencia kutatása és a kognitív pszichológia szemmel láthatóan egymással kölcsönhatásban fejlődnek. Míg az utóbbi tudomány művelői a számítógép működéséről szerzett újabb ismeretek figyelembevételével dolgozzák ki elméleteiket, addig a mesterséges intelligencia kutatói pontosan ezen elméletekből kiindulva minél inkább intelligens módon működő számítógépeket próbálnak létrehozni.

Az 2000-es évektől kezdve az MI továbbra is gyors fejlődésen ment keresztül, és olyan területeken is elterjedt, mint a beszédfelismerés, a gépi látás és a gépi tanulás. Az MI ma már számos területen használatos, például az egészségügyben, az autóiparban és a tudományos kutatásokban. A jövőben az MI további fejlődése várható, és új lehetőségeket fog nyitni az emberi tudás és a technológiai fejlődés terén.

A mesterséges intelligencia egyik alkalmazási területe a robotok építése. Itt nem csak az embert megjelenésében is utánozó humanoid robokat kell elképzelni, a robotikának sokkal jelentősebb felhasználási területe az ipari alkalmazás különböző gyártási, termelési folyamatok mellett olyan megismerési, felderítési feladatokban, ahol emberek bevetése nem lehetséges, vagy nem biztonságos.

3. ábra – Lauron III. (Lauron III., 1999)

Ezt a járkáló robotot a terepen való stabil járás vizsgálatára fejlesztették ki. Járási funkciója megfelel a botos rovarokéhoz hasonlónak. Az egyes lábak részben önállóan reagálnak, mint a reflexek, és magasabb szinten a mozgások koordináltak.

A Lauron önállóan érzékeli a környezetét, és így képes megtervezni az utat egy meghatározott célállomáshoz. Járás közben a robot érzékelők segítségével érzékeli az esetleges akadályokat, hogy azokat leküzdje vagy kikerülje.

Hétköznapi alkalmazása

Talán nem is vagyunk tudatában annak, mennyire jelen van a mesterséges intelligencia az életünkben. 

Kezdve attól, hogy mesterséges intelligenciát használunk, ha okos hangszóróval hallgatunk zenét, ha a telefon kamerájával portré üzemmódban készítünk fényképet, és az maga kiválasztja a jó beállításokat, ha zeneajánló algoritmust veszünk igénybe, amely igazodik a felhasználók ízléséhez, ha útvonaltervező segítségével közlekedünk, hogy a legjobb útvonalon jussunk el úticélunkba, de példaként említhetjük a levelező programok kéretlen e-mail üzeneteket automatikusan kiszűrő funkcióját is, és még folytathatnánk a sort. Egy biztos: a mesterséges intelligencia mindenütt jelen van.

Konkrét példaként említhetjük az Amazon Alexa megoldását, mely egy hanggal is vezérelhető digitális asszisztens. Alexa a felhőben él, és szívesen segít bárhol, ahol van internet-hozzáférés és olyan eszköz, amely képes csatlakozni az Alexához. Az Alexa lejátszhatja kedvenc dalunkat, elolvashatja a legfrissebb híreket, tompíthatja a fényeket a nappaliban, és így tovább. (Amazon Alexa, 2022)

4. ábra – Amazon Alexa Echo

A civil élet mellett azonban nagyobb jelentősége van a mesterséges intelligencia gazdasági felhasználásának. A bankok és biztosítók az egyik legnagyobb felhasználói az ügyfél profilok kialakításában, minősítésében, szokások kiismerésében, folyamatok optimalizálásában. Nagyban támaszkodnak rá a közösségi hálózatok fogyasztói tendenciáinak feltérképezésére, de a mesterséges intelligenciát a marketing olyan módon is alkalmazza, ami etikai aggályokat vet fel például akkor, ha olyan algoritmusok készülnek, amelyek az emberek politikai választásait hivatottak befolyásolni.

Jogi vonatkozások

A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése magával hozza a jogi szabályozás szükségességét. Nem nehéz belátni, mennyi eddig ismeretlen kérdést vet fel például a felelősség és az etikai területén. Jelenleg a terület még nagyon gyerekcipőben jár, a szabályok lefektetése az elkövetkező időszak feladata.

Egyfelől – mint minden más technológiai fejlődés – csak úgy lehet értelmes, ha a társadalom javát szolgálja, ha az ember képességeit javítja. Másfelől komoly kockázatokat is rejt magában. Az MI mint technológia szabályozása – más technológiák szabályozásához hasonlóan – azzal a kötelezettséggel jár, hogy jólétnövelő hatások a kockázatok minimálisra szorításával álljanak elő. Az MI társadalom javát szolgáló elterjedése nemcsak szabályozási eszközöket igényel (pl. befektetés és kutatás-támogatás, szakemberképzés), de a kockázatok kiküszöbölésénél, a megbízhatóság erősítése kapcsán megkerülhetetlen. (Tóth, 2019)

5. ábra – A mesterséges intelligencia jogi vonatkozásai

Az Európai Bizottság 2022-ben – most első alkalommal – javasolja mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti felelősségi szabályok célzott összehangolását. Az egységes szabályozás megkönnyítené, hogy a mesterséges intelligenciát használó termékek vagy szolgáltatások miatt bekövetkező károk károsultja kártérítést kapjanak. (A termékekre és a mesterséges intelligenciára vonatkozó új felelősségi szabályok biztosítják a fogyasztók védelmét és a folyamatos innovációt, 2022)

Az Európai Tanács különösen arra a következtetésre jutott, hogy az Uniónak sürgősen foglalkoznia kell a felmerülő trendekkel, ideértve az olyan kérdéseket, mint a mesterséges intelligencia (MI) és a megosztott könyvelési technológiák (pl. blokklánc), biztosítva ugyanakkor az adatvédelem magas szintjét – az (EU) 2016/679 rendelet maradéktalan tiszteletben tartásával –, továbbá a digitális jogok, az alapvető jogok és az etikai normák magas szintjét. (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/694 rendelete (2021. április 29.) a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg), 2021)

Magyarországi helyzet

Magyarország jelenleg elég erős lemaradásban van a nemzetközi mesterséges intelligencia kutatásban, ugyanakkor komoly törekvések tapasztalhatók a felzárkózásra. Ennek gazdasági és politikai motivációi egyaránt láthatók, és az oktatás is egyre nagyobb hangsúlyt fektet a területre. Ha számosságban messze is vagyunk a tudományterületen belüli kiemelkedéstől, a hazai fejlesztők között is szép számmal találhatók olyan szereplők, kisebb-nagyobb csapatok, akik időt és energiát nem kímélve dolgoznak a kutatási eredmények alkalmazásán és a technológia továbbfejlesztésén.

Az alábbi videón fiatal magyar robotfejlesztőket mutatnak be. Bemutatják, mennyire szerteágazó a mesterséges intelligencia kutatása, hol, miként alkalmazhatók a robotok és hol jelennek már napjainkban is. (Magyar robotfejlesztők, 2007)

6. ábra – Magyar robotfejlesztők

Jelenlegi helyzet a vállalkozások körében

2020-ban az EU-ban a legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások 7%-a használ mesterséges intelligencia alkalmazásokat. (Artificial intelligence in EU enterprises, 2021)

7. ábra – A vállalatok mesterséges intelligencia használata

Míg a vállalkozások 2%-a használt gépi tanulást a nagy adatok belső elemzéséhez, addig 1%-uk természetes nyelvi feldolgozás, természetes nyelvi generálás vagy beszédfelismerés segítségével elemezte a nagy adatokat. A vállalkozások 2%-a használt chatszolgáltatást, ahol egy chatbot vagy virtuális ügynök természetes nyelvű válaszokat generált az ügyfeleknek. A vállalkozások ugyanilyen arányban, 2%-ban használtak szolgáltató robotokat, amelyek bizonyos fokú önállósággal jellemezhetőek, például takarítási, veszélyes vagy ismétlődő feladatok elvégzésére, mint például mérgező anyagok eltakarítása, raktári tételek szortírozása, a vásárlók segítése a vásárlásban vagy a fizetési pontokon stb.

8. ábra – A vállaltok mesterséges intelligencia alkalmazása az EU-ban

Jövőkép

A mesterséges intelligencia fejlődése és terjedése rohamtempóban zajlik napjainkban. A végkimenetelét nehéz megjósolni, számos tényező befolyásolhatja azt. Néhányan azt gondolják, hogy a mesterséges intelligencia továbbra is növekedni fog, és egyre nagyobb szerepet fog játszani az életünkben, míg mások aggodalmakat hangoztatnak a mesterséges intelligencia által kiváltott lehetséges negatív hatások miatt. Egyesek legnagyobb félelme az M.I. „öntudatra ébredése”, amivel a terület kutatói jelenleg nem értenek egyet, tekintve, hogy bármilyen emberszerű megnyilvánulásra is képes, a mesterséges intelligencia mögött hatalmas adatmennyiségből csupán statisztikai számításokat végző algoritmusok állnak. Az biztos, hogy a mesterséges intelligencia továbbra is fejlődni fog, és az, hogy milyen irányban, nagymértékben függ a felhasználására vonatkozó döntéseinktől.

Források

Fülöp Géza: Az információ

Tószegi Zsuzsanna: A képi információ

„Globális és hazai problémák tegnaptól holnapig” – VI. Magyar Jövőkutatási Konferencia

Lauron III.

Lángelme: Magyar robotfejlesztők

Artificial Intelligence – Explainer in 3 levels of complexity

Artificial intelligence in EU enterprises

Amit fontos tudni a mesterséges intelligenciáról

A termékekre és a mesterséges intelligenciára vonatkozó új felelősségi szabályok biztosítják a fogyasztók védelmét és a folyamatos innovációt

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/694 rendelete (2021. április 29.) a Digitális Európa program létrehozásáról és az (EU) 2015/2240 határozat hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

Amazon Alexa

A mesterséges intelligencia szabályozásának paradoxonja és egyes jogi vonatkozásának alapvető kérdései